A múltat, a hagyományokat, a kisteleki történelem egy-egy darabját őrzi a kápolna, a kálvária, a kegyeleti park, valamint a régi templomkerítés  kovácsoltvas elemeinek temetőkerítésként való újjászületése

Ritka alkalom egy város életében, amikor egy új építményt adnak át úgy, hogy az szinte teljes egészében a múltat idézi. Így volt ez Kisteleken, amikor egy rendhagyó nap keretein belül adták át az újonnan elkészült temetőkerítést, mely nem pusztán egy kerítés, hanem a múlt, a hagyományok, a kisteleki történelem egy darabja.

A Kocsó kápolna előtt, a stációkhoz vezető kapunál Vass Rózsa köszöntötte augusztus végén a megjelenteket, így Nagy Sándor polgármestert, Domonics János alpolgármestert, Gyimesi Zoltán és Szombathelyi Árpád képviselőket, Pappné Guba Évát, a városvédő egyesület vezetőjét, az egyesület tagjait és a megjelent érdeklődőket.

Különleges ez a nap, amikor körbejárjuk a régi temetőinket, a ravatalozót, kinyittattuk a Kocsó kápolnát, megnézzük a stációkat, megtekintjük az új kerítést, és bejárjuk a kegyeleti parkot is – vezette fel a délután programját Vass Rózsa, majd a város polgármesterének adta át a szót.

Amikor ide kerültem Kistelekre, akkor az egyik fogadalmam az volt, hogy méltó helyet alakítsunk ki a temető környékén az elhunytak tiszteletére. Amikor először voltam itt, gaztenger fogadott, a cipő sarka elsüllyedt a homokban. Most egy állomássorozat végére értünk. A temető, a ravatalozó, az új temetőkerítés, a szemben elkészült kegyeleti park mind azt jelenti, hogy méltó helyet alakítottunk ki itt a temető környékén, ahol őseink pihennek – emlékezett a múltra Nagy Sándor.

Az újonnan elkészült temetőkerítés azt a múltat is őrzi, melyet ránk akartak hagyni a régiek. A kovácsoltvas kerítés elemei voltak ugyanis régen a templom kerítésének elemei. S mivel a régi régit kíván maga mellé, ezért bontott téglából épült a kerítés, mely tégla egyébként is jellemző erre a vidékre.

Ehhez nem volt könnyű mestert találni. Ezek mezei téglák, szalmán égetik, más-más méretűek, épen ezért borzasztó nehéz úgy összeforgatni, hogy a szemnek is szép legyen. Külön köszönet Falusi Lászlónak, hogy elvállalta és elvégezte ezt a szép munkát.

A város egyik legszebb építészeti hagyatéka a Kocsó kápolna. Az új kerítéssel és a kegyeleti parkkal most egy olyan érték-együttes jött létre, amire joggal lehet büszke minden kisteleki lakos. Köszönet a kistelekieknek, akik ebben a hagyományőrzésben részt vettek, a képviselő-testületnek, akik partnerek voltak az elképzelésben és megvalósításban, és köszönet a városvédőknek, mert partnerek voltak a pályázatban, abban, hogy közösen hozzuk létre ezt a temetőkerítést. Vigyázzunk rá, legyen ez még sokáig olyan érték, melyre büszkék lehetünk – fogalmazott Nagy Sándor polgármester.

Pappné Guba Éva, a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke egy visszaemlékezéssel kezdte beszédjét.

Szimbolikus hely ez a tagok számára, mert 1999-ben, amikor az egyesület megalakult, ennek a gaztengernek a felszámolása volt az első megmozdulásunk, majd ezután a stációk felújításában is részt vettünk. A munkálatok nagy részét tagjaink végezték a helyi vállalkozók hathatós támogatásával, részvételével, éppen ezért örömünkre szolgált a mostani felkérés is a pályázat lebonyolításában - mondta Pappné Guba Éva.

Vass Rózsa ezután a Kocsó kápolna történetét ismertette, majd a kisteleki régi temetők helyét is felelevenítette. A kápolna történetéhez hozzá tartoznak a stációk is, ezek felújítását is felidézte. A kőművesmunkákat Kothencz János végezte, a stációk képeit Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek készítették el, a vasajtók helyreállítását Majoros László, a famunkákat Martus Béla végezte. A stációk helyreállítását helyi családok finanszírozták adományaikkal.

Szombathelyi Árpád a stációkról szólva elmondta, hogy hiába a modern technika, 20 évente fel kell újítani a stáció képeit.

Akril aláfestéses, olaj felülfestéses a technika, maratott alumínium lemezre készültek a képek. Ez a tengeren sem bírná jobban, mert árt neki az UV is, az infra is, károsítják a különféle keletkező gázok, és lepereg a festék róla. Az eredeti stációk többször is át voltak festve, ám vaslemezre festve széthullottak. Időszerű a felújításuk, melyről már egyeztettünk Imre atyával – mondta el a kisteleki festő, képzőművész.

Nagyon-nagyon messzi kell menni, hogy ilyen egyöntetű képe legyen a kálváriának, a kápolnának, a kegyeleti parknak és a ravatalozónak – hangzott el a beszédeket követően, majd Nagy Sándor polgármester szólt arról is, hogy tervezik a régi zsidó temető felújítását is. A partnerség ehhez megvan, és közösen keresik a lehetőséget és az anyagi forrásokat a magyarországi zsidó közösséggel.

Az résztvevők ezután bejárták a stációkat, megtekintették a Kocsó kápolnát, az új temetőkerítés, és a rajta lévő, 1836-ban készült öntöttvas feszület mellett elsétálva meglátogatták a kegyeleti parkot és az ott lévő fotótablókat a kápolna, a temetők és a stációk felújításának történetéről.