KISTELEKI ONLINE PROGRAMNAPTÁR
Bivalyok vették birtokukba az elnádasodott területet Bakson
Sándor Attila, Tari József
2017.07.07.
A baksi önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park közös projektjében a falura ráhúzódó nádas felszámolására 20 bivallyal kezdetek el élőhely-rekonstrukciót, két év múlva itt egy madarakban gazdag, sima vízfelületet láthatunk majd
A Kiskunsági Nemzeti Park több Duna-Tisza közi helyszínen folytat élőhely-rekonstrukciót, élőhelykezelést bivallyal. A legelső ilyenfajta élőhelykezelés a pusztaszeri Vesszős-széken kezdődött 2004-ben. 2003-ban, az ottani természetvédelmi területen Tajti László és Nagy Tamás találta ki és rakta össze azt a projektet, amelynek végén egy korábban kacsatelep hígtrágyájával terhelt, és ezért teljesen benádasodott szikes tavat sikerült helyreállítaniuk. Ott most egy teljesen nyílt vizű, madarakban gazdag élőhelyet találunk. Ez a területkezelés mintaként szolgált több élőhely-rekonstrukciós projektnek, így például a mórahalmi Nagyszéksóstónak, ami szintén a nemzeti park vagyonkezelésében van. A mórahalmi önkormányzattal jelenleg is közösen folytatnak élőhely-renkonstrukciót.
Régóta jó a kapcsolat a nemzeti park igazgatósága és Baks önkormányzata között, Búza Zsolt polgármester többször fölvetette a baksi nádas problémáját az igazgatóság felé. Az alapprobléma egy több évtizede elnádasodott, valamikori Dong-ér holtág helyreállítása, annak érdekében, hogy a falura ráhúzódó nádas megritkuljon. E mellett madarakban gazdag nyílt vízfelületet is szerettek volna létrehozni itt. A terület előkészítése kezdte meg a folyamatot, első lépésként, - kihasználva az elmúlt tél kemény fagyát, - az avas nádasnak mintegy felét lezúzták, elsősorban azért, mert a bivaly nem szívesen megy bele a szúrós, többéves avas nádba. Szívesebben legeli ott a frissen fakadó nádat, ahol az önmagában tisztán van.
Az önkormányzat kialakította a tartási feltételeket a falu utolsó telkén egy megépített karámmal, illetve villanypásztorral körbekerítették a projekt területét. Hétfőn szállították Baksra a bivalyokat a Kígyósháti majorból, a néhány napos szoktatási idő után pedig csütörtökön engedték ki őket a nádas területre. Várhatóan az idén már látványos lesz a változás, de inkább két év kell ahhoz, hogy ezt a területet teljesen ki tudják tisztítani a bivalyok. A bivalyok nem maradnak itt folyamatosan, ennek a legeltetési ciklusnak a végén, előreláthatólag novemberben viszik vissza őket a Kígyósháti majorba, ahol telelnek, majd jövőre újra hoznak bivalyokat ide – tudtuk meg Tajti Lászlótól, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettesétől.
Régóta szerettük volna már ezt a vizes élőhely-rekonstrukciót megtenni - mondta el Búza Zsolt. Sokat gondolkodtunk rajta, hogy levágjuk a nádat vagy a Kiskunsági Nemzeti Parkot kérjük meg, hogy tisztítsa ki ezt a 13 hektáros területet. Ebben a gazdasági helyzetben se az önkormányzatunk, se a Kiskunsági Nemzeti Park nem tudott anyagi ráfordítást tenni. Erre jött az az ötlet Tajti László részéről, hogy mi volna akkor, ha bivalyokat telepítenénk ide, közösen összehoznánk ezt a projektet. Hosszú tárgyalási folyamat eredménye, hogy most itt tudhatunk 20 bivalyt. Eddig is jó volt az együttműködés a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, de ez egy lépcsőfokkal emelte az együttműködés szintjét, ezzel egy régi álom vált valóra. Ez a kezdete annak, hogy két év múlva itt egy teljesen tiszta és sima vízfelületet lássunk, megoldva ezzel egy több szempontból is problémás helyzetet, az avas nádnak a jelenlétét, az elnádasodást. A lakosságot is megelégedés fogja eltölteni, hiszen a lakóingatlanokat ez a nádas rész veszélyezteti.
Mivel a Kiskunsági Nemzeti Park tájvédelmi részét képezzük, a közigazgatási területünk jelentős része tájvédelmi körzet. Ezáltal mi olyan turisztikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, ami belefér a nemzeti park elképzeléseibe, hiszen a szakmai hátteret mindig tőlük kapjuk. Célunk az, hogy nem csak a terület rendbetételére szeretnénk ezeket a bivalyokat helyben tudni, hanem mint turisztikai attrakció is szeretnénk, hogy itt legyenek. Tajti Lászlóval bivalytartó helyeket jártunk végig mielőtt a baksit megvalósítottuk volna. Jó példákat láttam arra, hogy állandó bivalytartás van jelen ezeken a területeken. Szeretnénk a bivalyokat állandóan itt helyben tudni, hasznosítani. Remélem a közeljövőben újabb fejlesztéseket tudunk közösen megvalósítani – nyilatkozta portálunknak a településvezető.
Régóta jó a kapcsolat a nemzeti park igazgatósága és Baks önkormányzata között, Búza Zsolt polgármester többször fölvetette a baksi nádas problémáját az igazgatóság felé. Az alapprobléma egy több évtizede elnádasodott, valamikori Dong-ér holtág helyreállítása, annak érdekében, hogy a falura ráhúzódó nádas megritkuljon. E mellett madarakban gazdag nyílt vízfelületet is szerettek volna létrehozni itt. A terület előkészítése kezdte meg a folyamatot, első lépésként, - kihasználva az elmúlt tél kemény fagyát, - az avas nádasnak mintegy felét lezúzták, elsősorban azért, mert a bivaly nem szívesen megy bele a szúrós, többéves avas nádba. Szívesebben legeli ott a frissen fakadó nádat, ahol az önmagában tisztán van.
Az önkormányzat kialakította a tartási feltételeket a falu utolsó telkén egy megépített karámmal, illetve villanypásztorral körbekerítették a projekt területét. Hétfőn szállították Baksra a bivalyokat a Kígyósháti majorból, a néhány napos szoktatási idő után pedig csütörtökön engedték ki őket a nádas területre. Várhatóan az idén már látványos lesz a változás, de inkább két év kell ahhoz, hogy ezt a területet teljesen ki tudják tisztítani a bivalyok. A bivalyok nem maradnak itt folyamatosan, ennek a legeltetési ciklusnak a végén, előreláthatólag novemberben viszik vissza őket a Kígyósháti majorba, ahol telelnek, majd jövőre újra hoznak bivalyokat ide – tudtuk meg Tajti Lászlótól, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettesétől.
Régóta szerettük volna már ezt a vizes élőhely-rekonstrukciót megtenni - mondta el Búza Zsolt. Sokat gondolkodtunk rajta, hogy levágjuk a nádat vagy a Kiskunsági Nemzeti Parkot kérjük meg, hogy tisztítsa ki ezt a 13 hektáros területet. Ebben a gazdasági helyzetben se az önkormányzatunk, se a Kiskunsági Nemzeti Park nem tudott anyagi ráfordítást tenni. Erre jött az az ötlet Tajti László részéről, hogy mi volna akkor, ha bivalyokat telepítenénk ide, közösen összehoznánk ezt a projektet. Hosszú tárgyalási folyamat eredménye, hogy most itt tudhatunk 20 bivalyt. Eddig is jó volt az együttműködés a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, de ez egy lépcsőfokkal emelte az együttműködés szintjét, ezzel egy régi álom vált valóra. Ez a kezdete annak, hogy két év múlva itt egy teljesen tiszta és sima vízfelületet lássunk, megoldva ezzel egy több szempontból is problémás helyzetet, az avas nádnak a jelenlétét, az elnádasodást. A lakosságot is megelégedés fogja eltölteni, hiszen a lakóingatlanokat ez a nádas rész veszélyezteti.
Mivel a Kiskunsági Nemzeti Park tájvédelmi részét képezzük, a közigazgatási területünk jelentős része tájvédelmi körzet. Ezáltal mi olyan turisztikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, ami belefér a nemzeti park elképzeléseibe, hiszen a szakmai hátteret mindig tőlük kapjuk. Célunk az, hogy nem csak a terület rendbetételére szeretnénk ezeket a bivalyokat helyben tudni, hanem mint turisztikai attrakció is szeretnénk, hogy itt legyenek. Tajti Lászlóval bivalytartó helyeket jártunk végig mielőtt a baksit megvalósítottuk volna. Jó példákat láttam arra, hogy állandó bivalytartás van jelen ezeken a területeken. Szeretnénk a bivalyokat állandóan itt helyben tudni, hasznosítani. Remélem a közeljövőben újabb fejlesztéseket tudunk közösen megvalósítani – nyilatkozta portálunknak a településvezető.
|
