A költő születésének 200. évfordulója alkalmából egy ezüst hársfát ültettek, melyre az ifjúság nemzeti színű szalagját is felkötötték

Az ünnepségen a himnusz közös eléneklését követően Ujvári László beszédében elmondta, hogy Petőfi Sándor nemcsak korának volt meghatározó alakja, halála után népszerűsége tovább nőtt, számtalan versén nőttek fel generációk. Ő az a költő, aki a nép nyelvét művészi fokra emelve a fiataltól idősekig mindenki számára irodalmi élményt tud nyújtani. Verseiben kitárta lelkét, így alkotásai által időtlenül mindenki ismerősévé tud válni. Petőfi nemcsak egy költő volt, alakja egybe forr az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel, így az utókor számára a változásokat követelő lánglelkű hazafi lett, aki fegyvert is ragadott a haza védelméért. A Petőfi-kultusz egész Magyarországon és a határon túli magyarok körében nagyon jellemző, műveit számos nyelvre lefordították a világon. Szinte nincs az országban olyan település, ahol ne őrizné névét egy-egy utca, tér vagy intézmény. Balástya első utcáinak egyikét róla nevezték el. Később Petőfi nevét kapta az iskola úttörőcsapata, majd a művelődési házban működő mozi is.

A polgármester beszédében kiemelte: „A faültetés egyben a jövőbe vetett hit megfogalmazása. Bízom benne, hogy az elültetett ezüsthárs az elkövetkező időkben méltón őrzi Petőfi Sándor emlékét, azt az eszmeiséget, amit ő képviselt, és amely azóta is példaértékű.”

A köszöntő után Varga Napsugár 7/b osztályos tanuló Petőfi Magyar vagyok című versét szavalta el. Ujvári László polgármester és Juhász Jenő alpolgármester elültették a fát, amelyre Napsugár az ifjúság nemzeti színű szalagját kötötte fel.

Ezt követően a Népzenei Kamaraműhely, valamint Fábri Géza, Fábri-Ivánovics Tünde és Barta Márton népzenészek, meg a Mentés Másként Együttes muzsikált. Petőfi verseit Fábri Géza megzenésítésében adták elő: Lennék én folyóvíz, Csatában, Nemzeti dal. Az ünnepség végén a polgármester megköszönte Márkus Marianna kezdeményezését, Nagymihály Zsuzsanna tanárnő versmondáshoz felkészítő munkáját, és mindazoknak köszönetét fejezte ki, akik hozzájárultak a megemlékezés megtartásához.

A továbbiakban az ünneplés a művelődési házban táncházzal folytatódott, amit a Mester Tanoda Alapítvány Népzenészpalánta-nevelő programja keretén belül a Mentés Másként együttes, a Népzenei Kamaraműhely és a Nyenyere Egylet szervezett.

Fotó: Illin Klára