Alföldy-Boruss Dezső előadása során a résztvevők betekintést nyerhettek a genfi reformátor gondolkodásmódjába és a hitújításban betöltött szellemi örökségébe

A reformáció napja alkalmából elgondolkodtató rendezvénynek adott otthont a kisteleki református templom. Az eseményen Alföldy-Boruss Dezső tartott előadást „Kálvin lelki útja” címmel, amely során a résztvevők betekintést nyerhettek a genfi reformátor gondolkodásmódjába és a hitújításban betöltött szellemi örökségébe. 

A XVI. században kibontakozó reformáció alapjaiban rengette meg a középkori európai kereszténységet, és új mederbe terelte a vallási, valamint a társadalmi gondolkodást. A megújulási mozgalom a Szentírás kizárólagos tekintélyére (Sola Scriptura) és a hit általi megigazulásra (Sola Fide) helyezte a hangsúlyt, visszatérve a korai egyház alapértékeihez és a bibliai tanításokhoz.

A reformáció kibontakozásának és a református irányzatnak a kiemelkedő alakja a francia származású teológus, Kálvin János (1509–1564) volt. Kisteleki előadásában Alföldy-Boruss Dezső azt mutatta be, hogyan vált egy jogászi és humanista műveltségű ifjúból a genfi reformáció vezéralakja, és miként formálta át Kálvin szigorú logikája és mély isteni tisztelete a keresztyén egyház struktúráját. 

Kálvin munkássága – különösen a Christianae Religionis Institutio (A keresztyén vallás alapjai) című alapműve – máig meghatározza a református teológiát, hangsúlyozva Isten szuverenitását, a fegyelmezett, munkás hétköznapokat, valamint a közösségért viselt felelősséget