A rokonok mellett Nagy Sándor polgármester is felköszöntötte Jocót, akinek az életútja a kitartásról, a szeretetről és a család iránti hűségről szól

Március 21-én, szombaton ünnepelte 90. születésnapját Hegedűs József, akinek a köszöntésére összegyűlt a család a kisteleki Bercsényi utcában. 

Józsi bácsit, vagyis Jocót nem csak a távolabbról érkező rokonok, hanem Nagy Sándor polgármester is felköszöntötte egy hatalmas virágcsokorral és Orbán Viktor miniszterelnök ilyen alkalmakra küldött személyes üzenetével. 

A város vezetője egy jóféle palack borral is meglepte Jocót, akivel örömmel koccintott mindenki az egészségére.

Hegedűs József, vagyis Jocó gyermekkorát korán megnehezítette a sors. Kilenc éves volt, amikor elveszítette édesanyját. Édesapja újraházasodott, és hamarosan megszületett a kistestvére is. Azonban a nehézségek itt nem értek véget: 1947-ben, mindössze 11 évesen az édesapját is elveszítette, így a kisteleki tanyán maradt nevelőanyjával és féltestvérével.

Ebben az időben tért haza az orosz fogságból Mrena Béla, aki fogadalmat tett, hogy ha hazajut, egy özvegyet vesz feleségül. Így is történt: feleségül vette Jocó nevelőanyját, és a család tovább bővült – még hat gyermek született. Jocó ebben a nagy családban nemcsak testvér, hanem támasz is volt: aktívan részt vett a kisebbek felnevelésében. A szeretet és az összetartozás, amit ekkor adott, a mai napig visszaköszön a fogadott testvérei ragaszkodásában.

Fiatalon a hantházai gépállomáson tanult, ahol szorgalmával és tehetségével hamar kitűnt. Traktoros lett, majd a cséplőgép kezelését is elsajátította. Otthonát, a kisteleki tanyát nem hagyta el, de munkája során a gépállomáson dolgozott Sövényházán, majd annak költözése után Kisteleken is. Rövid ideig a MÁV-nál, Ajkán is végzett munkát, végül visszatért Csongrád megyébe, ahol a Felső Gajgonya TSZ-ben helyezkedett el. Innen ment nyugdíjba, mindössze 55 évesen.

1958-ban megismerkedett Bali Terikével. Gyorsan kiderült, hogy az Isten is egymásnak teremtette őket. Hamarosan el is jegyezték egymást. Bár a sors még közbeszólt egy rövid katonai szolgálattal, de amint hazatért, 1959. április 18-án összeházasodtak. Házasságukból két gyermek született: József 1960-ban, Aranka 1964-ben.

Feleségét 2010-ben veszítette el, ami mély fájdalmat jelentett számára. Nehezen vált meg a tanyasi otthonuktól, de egészségi állapota miatt lánya magához költöztette a városba, ahol szerető gondoskodás veszi körül. Ennek a gondoskodásnak és az ő rendíthetetlen erejének köszönhető, hogy együtt ünnepelhették 90. születésnapját.

Élete példát ad mindannyiunknak: a nehézségek ellenére is lehet szeretetben élni, családot építeni és megőrizni az összetartozás erejét.