Gulág emléktáblát avattak Kisteleken
Sándor Attila
2017.02.27.
A gulágra elhurcolt emberekről, a Szovjetunióba elhurcolt foglyokról emlékeztek meg a fiatalok és az
önkormányzat
Üzen a múlt…
...valahonnét a XX. század közepéről, amikor a második világháború évei alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár – katona és polgári egyén, keresztény és keresztyén, zsidó és ateista – került a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden a Szovjetunió katonai és belügyi szervei foglyaként a győztes nagyhatalom különböző Gupvi, internáló-, hadifogoly-, átnevelő-, és Gulág táboraiba.
Az üzenet évtizedek múltán juthatott csak el az utódok nemzedékéhez. Közvetlen és közvetett hozzátartozókhoz, hit- és sorstársakhoz, mert a második világháborút a vesztesek oldalán befejezett ország lakosai nem beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül a szovjet fogság traumájáról, az embertelen körülmények, az éhezés és a túlhajtott munkából következő tömeges halálozásokról – áll a Gulág Emlékbizottság honlapján.

A gulágra elhurcolt emberekre, a Szovjetunióba elhurcolt foglyokra emlékezve február 24-én, pénteken avatták fel a Gulág Emlékbizottság támogatásának köszönhetően a márvány emléktáblát Kisteleken, a kegyeleti parkban, a Kócsó kápolna falán.

A múlt történéseit Vass Rózsa idézte fel, aki egyben azt is elmondta, hogy kutatómunkájuk által három kistelekiről tudnak, akit elhurcoltak a Szovjetunióba, de ha bárkinek van másokról tudomása, akkor azt szívesen fogadja.
...valahonnét a XX. század közepéről, amikor a második világháború évei alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár – katona és polgári egyén, keresztény és keresztyén, zsidó és ateista – került a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden a Szovjetunió katonai és belügyi szervei foglyaként a győztes nagyhatalom különböző Gupvi, internáló-, hadifogoly-, átnevelő-, és Gulág táboraiba.
Az üzenet évtizedek múltán juthatott csak el az utódok nemzedékéhez. Közvetlen és közvetett hozzátartozókhoz, hit- és sorstársakhoz, mert a második világháborút a vesztesek oldalán befejezett ország lakosai nem beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül a szovjet fogság traumájáról, az embertelen körülmények, az éhezés és a túlhajtott munkából következő tömeges halálozásokról – áll a Gulág Emlékbizottság honlapján.
A gulágra elhurcolt emberekre, a Szovjetunióba elhurcolt foglyokra emlékezve február 24-én, pénteken avatták fel a Gulág Emlékbizottság támogatásának köszönhetően a márvány emléktáblát Kisteleken, a kegyeleti parkban, a Kócsó kápolna falán.
A múlt történéseit Vass Rózsa idézte fel, aki egyben azt is elmondta, hogy kutatómunkájuk által három kistelekiről tudnak, akit elhurcoltak a Szovjetunióba, de ha bárkinek van másokról tudomása, akkor azt szívesen fogadja.
Előző este, február 23-án már megkezdődött a megemlékezés, ekkor előadást hallgathattak meg az érdeklődők a gulág világáról és az idén 100 évesen elhunyt Olofsson Placid szerzetespap életéről, aki a gulágokban is folytatta papi munkáját, február 24-én délelőtt pedig a gimnázium tanulói tekinthettek meg egy kisfilmet a gulágról.
Az emléktábla elhelyezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma - Gulág Emlékbizottság támogatta.
Az emléktábla elhelyezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma - Gulág Emlékbizottság támogatta.
|