Lassan, fokozatosan általában nem sikerül, ezért elhatározás esetén azonnal abba kell hagyni! A siker alapvetően két tényezőtől függ: milyen erős a nikotinfüggőség és milyen erős a leszokni vágyó egyén elhatározása

A dohányzás az egész világon súlyos egészségügyi problémát okoz, a szív- és érrendszeri betegségek mellett szoros a kapcsolat a rákos betegségekkel is. Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Különösen veszélyes a fiatalkorúak, a nők dohányzása. A nikotin hatással bír a központi idegrendszerre, emeli a vérnyomást, a pulzusszámot, gátolja az oxigénszállítást, károsítja az ér belső felszínét, trombózis irányába módosítja a véralvadási folyamatokat.

A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polonium, arzén és még sorolhatnánk... 

A dohányzás a koszorúér betegségek rizikótényezője (nők esetében ez magasabb, mint férfiaknál), a leszokás csökkenti az infarktus kockázatát. Nőkben emellett nagyobb eséllyel jelenik meg az agyi ereket érintő, és ezáltal megjelenő stroke eseménye. Nagyobb a valószínűség a cukorbetegség kialakulására is.  Aki terhessége során sem tud lemondani ezen rossz szokásáról, veszélynek teszi ki magzatát és születendő gyermekét. Nagyobb valószínűséggel jelenik meg méhen kívüli terhesség, vetélés, kis súlyú és koraszülött csecsemő születése, csökkent intellektuális képességek, légzési problémák, illetve hirtelen bölcsőhalál, pajzsmirigyproblémák a babánál. Dohányzó szülők gyermekei későbbiekben passzív dohányosokká válnak, közöttük gyakoribb az asztma megjelenése, melyek kezelésére nagyobb gyógyszeradagokra van szükség, hörgőik hosszan tartó gyulladás képét mutatják. A szoptatás során is kerülendő a dohányzás, mert az anyatejjel is veszélyezteti az anya az újszülöttet.

A köztudottan dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag, vese, gége, szájüregi, nyelőcső, gyomor  és hasnyálmirigy daganatok kialakulása is összefüggésben van a dohányzással. Tudni kell, hogy a tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95 százaléka dohányos. Magyarországon pedig évente 8000 ember hal meg ebben a típusú daganatos betegségben.

Hogyan szokjunk le a dohányzásról?

Lassan, fokozatosan általában nem sikerül, ezért elhatározás esetén azonnal abba kell hagyni! A környezetet jó figyelmeztetni, hogy viseljék el az átmeneti idegességet, rosszabb munkateljesítményt. A leszokás sikeressége alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik az, hogy milyen erős a nikotinfüggőség, a másik pedig az, hogy milyen erős a leszokni vágyó egyén elhatározása, motivációja a leszokásra.

El kell távolítani a lakásból a dohányzásra emlékeztető tárgyakat, cigarettát, öngyújtót, hamutartókat. Ki kell mosni a füstszagot árasztó textíliákat, s nem árt az sem, ha alaposan kitakarítjuk az autónkat is. Lehetőleg tisztíttassuk ki a megszokott ruháinkat, hogy azok se emlékeztessenek dohányzó életünkre. Ne szervezzünk programot a leszokás időszakára, ahol a régi – esetleg éppen dohányzó – társaságunkkal olyan szórakozóhelyre megyünk, ahol cigarettázni fognak.

Ha megtörtént az elhatározás, felkészültünk a leszokásra, itt az ideje, hogy a megfelelő módszerrel szokjunk le, vagyis tegyük le véglegesen a cigarettát. A megfelelő leszokási mód megválasztásához kérjük ki egy szakember tanácsát. Ez a szakember lehet a háziorvos, vagy a legközelebbi tüdőgondozó tüdőgyógyász szakorvosa. A tüdőgondozót azért is érdemes felkeresnie, mert ha már évek óta dohányzik, vegyen részt az ajánlott tüdőszűrésen. 

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda munkatársai segítséget tudnak nyújtani a dohányzás mértékének felmérésében és a szakemberhez irányításban!

Éljen a lehetőséggel és 2020-tól legyen dohányfüst mentes az élete!

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

Kovácsné Szabó Edit
EFI szakmai vezető