A 155 éve született Kisteleki Edére emlékeztek
Tari József
2016.12.02.
A költő életében nagy szerepet játszott a zsidó vallás, ezért az emlékesten a zsidó kultúrából, konyhából is kóstolót kaphattunk
Kistelek leghíresebb szülöttjére, a 155 éve született Kisteleki Edére emlékeztek csütörtök este egy emlékesttel a Klebelsberg Művelődési Központban. Vass Rozália, az emlékest szervezője nyitotta meg az estet, aki beszélt a kisteleki költőről, de mint mondta, kevés információ maradt fenn Kisteleki Edéről. A köztiszteletben álló költőről a Délmagyarország lapjai viszont sok emléket őriznek, ugyanis a szegedi sajtó egyik alappillérének számított. Szegeden a Maros utcában lakott, Kisteleken szülőházát lebontották, a mellette épült házon sokáig emléktábla őrizte emlékét.
Majd egy kisfilmet láthatott a közönség Kisteleki Ede élettörténetéről, ebből azt is megtudhattuk, hogy apja Reichlinger Ede 1948-as honvéd őrmester volt, birtokuk elvesztése után kereskedésből élt a család. Kisteleki Ede tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, ahol korán feltűnt írói képessége. Budapesten bölcseletet és jogot hallgatott, 1882-ben lépett a Magyar Újság szerkesztőségébe, később a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa lett, majd Szegeden szerkesztett újságot. Lírai költészetének visszatérő motívuma az Alföld – tanyáival, akácos házaival, gólyafészkes nyárfáival, de az ótestamentumi tiszta istenhit is átfedi egész költészetét, összesen hét kötete jelent meg. 1931-ben hunyt el Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, Juhász Gyula versben búcsúzott el tőle.
Kisteleki Ede életében a zsidó vallás meghatározó szerepet játszott - tudtuk meg Vass Rozáliától, ezért az esten a zsidó kultúrába is bepillantást nyerhettünk. Schwarcz Péter szegedi rabbi tartott előadást a zsidóságról, amiben mesélt a zsidó vallás kialakulásáról, a Tóráról, az egyiptomi fogságról, a szombat jelentőségéről, ünnepekről, Izrael történelméről. Bobár Gabriella pedig a zsidó konyháról mesélt, ami később terítékre is került az est folyamán, megkóstolhattuk a sóletet, a falafelt és a hummuszt, melyek tradicionális zsidó ételek, sőt még kóser pálinka is jutott az asztalra.
Majd egy kisfilmet láthatott a közönség Kisteleki Ede élettörténetéről, ebből azt is megtudhattuk, hogy apja Reichlinger Ede 1948-as honvéd őrmester volt, birtokuk elvesztése után kereskedésből élt a család. Kisteleki Ede tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, ahol korán feltűnt írói képessége. Budapesten bölcseletet és jogot hallgatott, 1882-ben lépett a Magyar Újság szerkesztőségébe, később a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa lett, majd Szegeden szerkesztett újságot. Lírai költészetének visszatérő motívuma az Alföld – tanyáival, akácos házaival, gólyafészkes nyárfáival, de az ótestamentumi tiszta istenhit is átfedi egész költészetét, összesen hét kötete jelent meg. 1931-ben hunyt el Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, Juhász Gyula versben búcsúzott el tőle.
Kisteleki Ede életében a zsidó vallás meghatározó szerepet játszott - tudtuk meg Vass Rozáliától, ezért az esten a zsidó kultúrába is bepillantást nyerhettünk. Schwarcz Péter szegedi rabbi tartott előadást a zsidóságról, amiben mesélt a zsidó vallás kialakulásáról, a Tóráról, az egyiptomi fogságról, a szombat jelentőségéről, ünnepekről, Izrael történelméről. Bobár Gabriella pedig a zsidó konyháról mesélt, ami később terítékre is került az est folyamán, megkóstolhattuk a sóletet, a falafelt és a hummuszt, melyek tradicionális zsidó ételek, sőt még kóser pálinka is jutott az asztalra.