Immár tizedik alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb történelmi íjász seregszemléjét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a látogatók testközelből ismerhették meg a X. század magyarságának életmódját és hadi kultúráját

Lovas és gyalogos hagyományőrző harcosok emlékeztek szombaton Ópusztaszeren a 907-es pozsonyi csatára, amikor az Árpád fejedelem vezette magyarok visszaverték a túlerőben lévő bajor csapatok támadását. Az íjásztalálkozóra ismét több százan érkeztek, köztük gyerekek is részt vettek a megemlékezésen, sokan határon túlról érkeztek. Az íjászok az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkból vonultak ki szabályos hadrendbe rendeződve az emlékpark melletti pusztára, az Árpád-korban használt „Huj, huj, hajrá!” csatakiáltásokkal.


A helyüket elfoglalva, az íjászok előbb az első sorokban egymást váltva, célzott lövéseket adtak le a képzeletbeli ellenségre, majd fegyveres vitézek bajvívása következett. A csatajátékban valódi találatra menő küzdelmet vívtak, ahol mindkét csapat célja, az ellenfél vezérének legyőzése volt.


Kertész Péter, az ÓNTE ügyvezető igazgatójának köszöntője után átnyújtotta az Arany Nyílhegy-díjat Magyar Attila főszervezőnek, aki nélkül mára elképzelhetetlen az ópusztaszeri Nyílzápor és Íjásztalálkozó. A szeri hétpróbán Sebestyén Péter érte el a legjobb eredményt, aki Jancsó Gyula íjkészítőtől vehette át az általa készített íjat, ezzel kiérdemelve a „Hétpróbás Szeri Íjász” megtisztelő címet. A csatajátékban pedig Ágoston György győzedelmeskedett, jutalma egy kardpenge volt.


Majd az íjászok fegyvereiket az ég felé irányítva, egyszerre árasztották el az ellenfelet nyílvesszőikkel, ami a nap egyik leglátványosabb pillanatát ajándékozta a látogatóknak.


Voltak hullámhegyek és hullámvölgyek az elmúlt tíz évben megrendezett Nyílzápor és Íjásztalálkozókon. Ez egy kísérletező játék, miközben a legnagyobb tisztelettel emlékezünk a 907-es pozsonyi csatára, és Árpád vezér előtt fejet hajtunk, minden évben próbáljuk ezt a hagyományápolást egy tyúklépéssel előrébb vinni. Hol az íjászat módszertanában, hol a viseletek tekintetében. Minden évben van valami, ami arra az évre leginkább jellemző, általában 1000-1500 íjász vesz részt a Nyílzáporon. Az íjászat a legalkalmasabb eszköz, hogy egy célra fókuszáljunk, ez pedig a hagyományőrzés. E mellett egy gyönyörű, felemelő élmény, ajánlom mindenkinek, hogy vegyen részt egyszer a nyílzáporban - mondta Magyar Attila az esemény főszervezője.