Lehetetlen küldetésnek hangzik, de néhány fanatikus motoros Babettával vág neki az útnak június 17. és 27. között, a túrára további jelentkezőket is szívesen fogadnak

A terv már 2015-ben körvonalazódott bennünk, egy hosszabb hazai kirándulás után, hiszen ha megtudtuk csinálni a 900 km-es körtúránkat Magyarországon belül, akkor az országon túlra is eljuthatnánk. A választás az Adriai-tengerre esett, a jármű pedig ugyanaz maradt, mint a tavalyi kiránduláskor, nem más, mint a BABETTA! Mi néhányan, fanatikusnak mondható Szeged környéki (Szatymaz, Kistelek, Hódmezővásárhely, Domaszék) Babettások arra készülünk, hogy pillemotorjainkkal véghezvigyük a lehetetlennek tűnő küldetésünket. Bár esélyeinket lényegesen javítja a részletes és sokoldalú felkészítése Linda mopedjeinknek. Alkatrészek tesztelése, pótmotorok bejáratása, minden lehető hibára felkészülés.


Az utat mindenki otthonától kezdi meg, majd elsőként Szegeden találkozunk és állunk csatasorba vagy inkább libasorba. Reggel 7 órára kell a Tiszaszigeti határátkelőhelyre érnünk, kihasználva a határ nyitásának első pillanatait. Szerbiába érve mindjárt élünk a lehetőséggel, amit a sík utak adnak nekünk. Viszonylag nagyobb erőlködés nélkül szeretnénk eljutni Belgrádon át Valjevo-ig. (250 km). A nagy hegyek tövében lesz alkalmunk áttételeket és láncokat cserélni, hogy könnyebb legyen a gyűszűnyi dugattyúinknak feljuttatni minket a hegygerincekre. Itt már a Montenegrói színeket fogjuk látni, ami 2200 méteren a fekete hegyek birodalmában, még ez időben is fehérrel tarkított lesz a havas csúcsoktól. Innen a lefelé vezető út lesz kihívás, amit nagyon nem lehet alábecsülni, hiszen a boltba járós, hátul kosárkás, pedálos motorocskát nem látták el túl erősen fogó fékekkel. Igazán ez az a pont, amire nem tudtunk felkészülni rendesen, hiszen semmilyen lehetőség nincs tréningezni akkora lejtőkön, kitesztelve a biztonságos leereszkedést. A legjobb fékpofák beépítése mellett a motorfék használatára van lehetőség, ügyelve a motor kenésének állandó meglétére. Nagy odafigyeléssel, önuralommal kell lennünk a kellő tempó tartásához a meredek lejtőkön és éles visszafordító hajtűkanyaroknál. Ha leérünk első nagy hegymászásainkból a Piva-gát meglátogatásán túl, a Tara-Piva folyók torkolatánál kikapcsolódunk majd egy raftingos nap beiktatásával. A Kotori-öböl szépséges látványaihoz a Lovcen 1500 méteres szerpentinjei teszik próbára pici technikáinkat. Az öböl körbekerülése és egy kompátkelés után, ha meg is rozsdásodnak csillogó keréktárcsáink, akkor is megmártjuk őket a tenger sós vizében, ha végül Budva vízpartjait elérjük. Szeretnénk, ha sok honfitársunkkal találkoznánk, és kellő csodálatra bírnánk őket. Ehhez kellő feltűnésként a nemzeti zászlóink fognak lobogni az akkor már igazi MOTORjainkon, hisz célunkat ekkor teljesítjük majd. Végig simulva a parti utakon a tenger mellett eljutunk az albán határig, nehogy egyetlen magyar kiránduló is kimaradjon a csoda látványából. Ha a tervezett 10 napba beleférünk, és ember-gép bírni fogja, akkor megindulunk hazafelé, a Skadarsko-tó mentén Podgoricán át a Tara.völgyében.


Nem célunk a hazáig visszamotorozás, mert a 1620 km 10 napra, az napi 160 km. Ami lehetetlenné tenné az egy-egy helyszínen való időzésünket, csak az állandó száguldás élménye maradna bennünk. No meg a motorjainkat is kímélnünk kell a jövő évi (talán prágai) túrára. Így elképzeléseink szerint csak ekkor kerülnének fel szállító, kísérő járműre a kis rozsdások. De addig is folytatódik a felkészülés és bizony már nagyon várjuk azt a reggelt és vágjuk a centit.  

Mindenkit szívesen látunk a csapatban, hiszen a környékbeli motoros rendezvényeket is szorgalmasan látogatjuk.

Jelentkezni lehet a 06 (30) 953-2196-os telefonszámon!