KISTELEKI ONLINE PROGRAMNAPTÁR
Újból elrepíti olvasóit a XIII. századba Szombathelyi Árpád
Tari József
2016.04.27.
A szeri kovács címmel megjelent a kisteleki író-festőművész legújabb kötete, melyben mélyen elrejtve az ember és a természet kapcsolatának egyfajta sajátos értelmezését is megtalálhatjuk
2014 decemberében került sor a Kisteleki Ede Városi Könyvtárban Szombathelyi Árpád második könyvének, A szeri vitéz című regényének bemutatójára. Az akkori bemutatón megígérte, hogy a regénynek lesz folytatása, aminek most megjelent a második kötete A szeri kovács címmel. Az új könyvről Erdélyi Csilla, a könyvtár vezetője beszélgetett a szerzővel.
A XIII. század végén játszódik a történet, IV. László uralkodásának utolsó, III. András uralkodásának első időszakában, 1287-1288 körül. Egy Szer monostoron élő kovács fiáról szól, akinek tervei vannak az életével. Egy innovatív középkori kovácsfiút írt le a regényben, aki folyton újításokban gondolkodik és szeretne haszonra szert tenni, hogy boldogabb legyen az élete.
Az első kötet megírása után késztetést érzett, hogy megírja a második kötetet, azzal a szándékkal, hogy aki elolvassa A szeri vitézt, vágyat érezzen, hogy elolvashassa a második kötetet is. Az összekötő kapocs nagyon egyszerű, mert az maga a történet és a szereplők társasága. De van ennél líraibb összekötőkapocs a két mű között: a harangszó, mely mindkét könyv végén megjelenik.
Amikor elkezdtem könyvet írni, azt szerettem volna, hogy szórakoztató legyen, elsősorban, hogy engem szórakoztasson. Történelem csinálóvá léptem elő, de nem vagyok történész. Mindenképp kell ihletettség az íráshoz, amiben az segít, hogy nagyon jól ismerem az itteni környéket. Elég kimennem egy diktafonnal, elmondom, amit látok. Ha találok például egy középkori tégladarabot a kápolna erdőben, akkor én azt nem hagyom ott, hazaviszem, mert látszik a kötőanyagából, hogy abból az időből való, amiből az írásaimat merítem, számomra ez katartikus állapotot hoz létre. Ezekhez a regényekhez nem kell bemennem feltétlen a könyvtárba, élettapasztalat kell hozzá - válaszolta Erdélyi Csillának, az írás és az ihletettség kapcsolatára feltett kérdésére.
A könyvben szerepelő gajgonyai csatáról elárulta, hogy már 2-3 éve gondolkodott rajta, viccesen megjegyezte, hogy a csatának nem voltak halálos áldozatai, valamint a háza a csata romjaira épült. A jövőbeli harmadik könyvre kitérve elmondta, folyamatosság lesz a cselekményben, a klastrom életét, Gábriel barát jelentőségét igyekszik majd kidomborítani egy XIII. század végi bencés monostor természetközeli életét bemutatva.
A szeri trilógiáról és az akkori korban élő emberekről kérdeztük az írót: Beazonosítható helyszínek vannak a könyvekben, de a történelmet én gyártom. Most már 450 oldal körül tartok ebben a trilógiában. Sok ökológiai vonatkozás van benne, tartalmában mélyen elrejtve az ember és a természet kapcsolatának egyfajta sajátos értelmezése, ami a mai világból rendkívüli módon hiányzik. Ökonómiai vonatkozásai is vannak, az akkori ember ökonómiáját nem csak a pénz utáni hajsza jellemezte, arra költött, amire valóban szüksége volt - mondta.
A XIII. század végén játszódik a történet, IV. László uralkodásának utolsó, III. András uralkodásának első időszakában, 1287-1288 körül. Egy Szer monostoron élő kovács fiáról szól, akinek tervei vannak az életével. Egy innovatív középkori kovácsfiút írt le a regényben, aki folyton újításokban gondolkodik és szeretne haszonra szert tenni, hogy boldogabb legyen az élete.
Az első kötet megírása után késztetést érzett, hogy megírja a második kötetet, azzal a szándékkal, hogy aki elolvassa A szeri vitézt, vágyat érezzen, hogy elolvashassa a második kötetet is. Az összekötő kapocs nagyon egyszerű, mert az maga a történet és a szereplők társasága. De van ennél líraibb összekötőkapocs a két mű között: a harangszó, mely mindkét könyv végén megjelenik.
Amikor elkezdtem könyvet írni, azt szerettem volna, hogy szórakoztató legyen, elsősorban, hogy engem szórakoztasson. Történelem csinálóvá léptem elő, de nem vagyok történész. Mindenképp kell ihletettség az íráshoz, amiben az segít, hogy nagyon jól ismerem az itteni környéket. Elég kimennem egy diktafonnal, elmondom, amit látok. Ha találok például egy középkori tégladarabot a kápolna erdőben, akkor én azt nem hagyom ott, hazaviszem, mert látszik a kötőanyagából, hogy abból az időből való, amiből az írásaimat merítem, számomra ez katartikus állapotot hoz létre. Ezekhez a regényekhez nem kell bemennem feltétlen a könyvtárba, élettapasztalat kell hozzá - válaszolta Erdélyi Csillának, az írás és az ihletettség kapcsolatára feltett kérdésére.
A könyvben szerepelő gajgonyai csatáról elárulta, hogy már 2-3 éve gondolkodott rajta, viccesen megjegyezte, hogy a csatának nem voltak halálos áldozatai, valamint a háza a csata romjaira épült. A jövőbeli harmadik könyvre kitérve elmondta, folyamatosság lesz a cselekményben, a klastrom életét, Gábriel barát jelentőségét igyekszik majd kidomborítani egy XIII. század végi bencés monostor természetközeli életét bemutatva.
A szeri trilógiáról és az akkori korban élő emberekről kérdeztük az írót: Beazonosítható helyszínek vannak a könyvekben, de a történelmet én gyártom. Most már 450 oldal körül tartok ebben a trilógiában. Sok ökológiai vonatkozás van benne, tartalmában mélyen elrejtve az ember és a természet kapcsolatának egyfajta sajátos értelmezése, ami a mai világból rendkívüli módon hiányzik. Ökonómiai vonatkozásai is vannak, az akkori ember ökonómiáját nem csak a pénz utáni hajsza jellemezte, arra költött, amire valóban szüksége volt - mondta.
|
