Olaszországba is elviszik a baksi mintaprogramot
Sándor Attila
2015.11.26.
Bevándorlókkal, bevándorlók gyerekeivel foglalkozó olasz szakemberek
látogattak Baksra, hogy megismerkedjenek sikeres helyi integrálási,
felzárkóztatási módszerekkel
Santa Croce sull’Arno-ból, egy közel 10 000 fős, Firenze és Pisa közötti településről érkezett egy fiatal szakemberekből álló delegáció Baksra, hogy az ott folyó, sikeres és eredményes integrációs, felzárkóztató programmal és annak elemeivel ismerkedjenek meg. Az egy hetes látogatás során megismerkednek a baksi intézményekkel, az ott folyó munkával, de családokhoz is ellátogatnak, mint ahogyan ezt tették ott jártunkkor is.
Egy civil szervezet kapcsán került sor erre a delegációnak a látogatására. Nálunk az utóbbi években sikeres felzárkóztató program valósult meg, viszont ott nem a cigány kisebbség, akit fel akarnak zárkóztatni. Olaszországban igencsak problémát okoz a bevándorlás kérdése, és ők inkább a bevándorlókat szeretnék integrálni, felzárkóztatni mondta el portálunknak Búza Zsolt, Baks polgármestere.
Olaszországban nem most kezdődött el a bevándorlási folyamat, hanem már évekkel ezelőtt. A nálunk megvalósított program kapcsán az érdekli a leginkább az olasz vendégeinket, hogy hogyan tudtuk ezt itt helyben megvalósítani, mióta élünk ebben a közösségben, és hogyan sikerült felzárkózni, beilleszkedi a helyi cigányságnak a helyi közösségbe. E felől érdeklődtek leginkább, és büszkén elmondhatom, hogy a településünk kihúzhatja magát abban a tekintetben, hogy bizony tudunk újat mutatni még egy nyugati országból jövő vendégnek is. Sok mindenre rácsodálkoznak az olaszok, például arra a közösségi életre is, ami zajlik itt a településünkön, és arra a felzárkóztatásra, amit végzünk, és ennek kapcsán arra is, hogy nagyon sok olyan család van, aki együttműködik velünk, és hagyja, hogy segítsünk rajtuk – fogalmazott Búza Zsolt.
Látszik az, hogy jó kezekben van a falu vezetése. Van sok új intézmény, látszik, hogy az a támogatás, amit az európai Uniótól kaptak, az jól fel lett használva – válaszolták kérdésünkre az olaszok, amikor azt eddig megszerzett tapasztalatokról kérdeztük őket.
Barbara, Marta és Julia elmondták, hogy nagyon jó benyomást tett rájuk az általános iskola és az óvoda is, látható, hogy jól felszereltek az intézmények, és eredményesek azok a tanítási módszerek, melyeket a tanulási nehézségekkel küzdőkkel kapcsolatban alkalmaznak a pedagógusok. Mint azt mindhárman hangsúlyozták, nagyon jó véleménnyel vannak az itt tapasztalható integrációs programról, és arról az erős közösségi érzésről, a közösséghez tartozásról, melyet ők is átéreztek itt létük folyamán.
Az ide érkező delegáció tagjai elsősorban bevándorlókkal, bevándorlók gyerekeivel foglalkoznak. Nyilván módszertanból sok hasonlóság van abban, amit ők végeznek, és abban, amivel mi foglalkozunk, éppen ezért szeretnénk ezt a programot oly módon folytatni, hogy új partnereket bevonásával tovább bővítjük, és a helyszínen tanulmányozzuk azt, hogy az olasz hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezet milyen operatív munkát végez – mondta el Molnár Irén, az Erasmus Plus projekt menedzsere.
Az olasz delegáció látogatása egyébként nem egyedi eset, ugyanis Újvidék már korábban felkérte Baks szakembereit, hogy vegyenek részt a város roma integrációs stratégiájának kidolgozásában, a Madagaszkári Köztársaság Konzulátusával pedig együttműködési megállapodás született a szegénység felszámolását célzó módszertanok átadásáról.
Egy civil szervezet kapcsán került sor erre a delegációnak a látogatására. Nálunk az utóbbi években sikeres felzárkóztató program valósult meg, viszont ott nem a cigány kisebbség, akit fel akarnak zárkóztatni. Olaszországban igencsak problémát okoz a bevándorlás kérdése, és ők inkább a bevándorlókat szeretnék integrálni, felzárkóztatni mondta el portálunknak Búza Zsolt, Baks polgármestere.
Olaszországban nem most kezdődött el a bevándorlási folyamat, hanem már évekkel ezelőtt. A nálunk megvalósított program kapcsán az érdekli a leginkább az olasz vendégeinket, hogy hogyan tudtuk ezt itt helyben megvalósítani, mióta élünk ebben a közösségben, és hogyan sikerült felzárkózni, beilleszkedi a helyi cigányságnak a helyi közösségbe. E felől érdeklődtek leginkább, és büszkén elmondhatom, hogy a településünk kihúzhatja magát abban a tekintetben, hogy bizony tudunk újat mutatni még egy nyugati országból jövő vendégnek is. Sok mindenre rácsodálkoznak az olaszok, például arra a közösségi életre is, ami zajlik itt a településünkön, és arra a felzárkóztatásra, amit végzünk, és ennek kapcsán arra is, hogy nagyon sok olyan család van, aki együttműködik velünk, és hagyja, hogy segítsünk rajtuk – fogalmazott Búza Zsolt.
Látszik az, hogy jó kezekben van a falu vezetése. Van sok új intézmény, látszik, hogy az a támogatás, amit az európai Uniótól kaptak, az jól fel lett használva – válaszolták kérdésünkre az olaszok, amikor azt eddig megszerzett tapasztalatokról kérdeztük őket.
Barbara, Marta és Julia elmondták, hogy nagyon jó benyomást tett rájuk az általános iskola és az óvoda is, látható, hogy jól felszereltek az intézmények, és eredményesek azok a tanítási módszerek, melyeket a tanulási nehézségekkel küzdőkkel kapcsolatban alkalmaznak a pedagógusok. Mint azt mindhárman hangsúlyozták, nagyon jó véleménnyel vannak az itt tapasztalható integrációs programról, és arról az erős közösségi érzésről, a közösséghez tartozásról, melyet ők is átéreztek itt létük folyamán.
Az ide érkező delegáció tagjai elsősorban bevándorlókkal, bevándorlók gyerekeivel foglalkoznak. Nyilván módszertanból sok hasonlóság van abban, amit ők végeznek, és abban, amivel mi foglalkozunk, éppen ezért szeretnénk ezt a programot oly módon folytatni, hogy új partnereket bevonásával tovább bővítjük, és a helyszínen tanulmányozzuk azt, hogy az olasz hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezet milyen operatív munkát végez – mondta el Molnár Irén, az Erasmus Plus projekt menedzsere.
Az olasz delegáció látogatása egyébként nem egyedi eset, ugyanis Újvidék már korábban felkérte Baks szakembereit, hogy vegyenek részt a város roma integrációs stratégiájának kidolgozásában, a Madagaszkári Köztársaság Konzulátusával pedig együttműködési megállapodás született a szegénység felszámolását célzó módszertanok átadásáról.