Márton nap a Hétszínvirág Óvodában a Mosolygó alma csoport szemével
Sándor Attila
2014.11.24.
Kezdetben a libákhoz, állatokhoz való ragaszkodás jelentette a kisebbeknek az
érzelmi kapcsolódást, de ahogy nőnek és újra hallják Márton püspökké
való avatásának történetét, a mélyebb üzenetet is képesek megérteni. Képgalériával : )
Néphagyomány az óvodánkban jeles ünnepekről megemlékezni. Ezek közé tartozik november 11., Márton nap is – tájékoztatta portálunkat a Mosolygó alma csoport nevében Fehérné Németh Klára óvodapedagógus.
A gyerekek óvodás évei alatt egyre több tartalommal gazdagodik ez a nap. Kezdetben a libákhoz, állatokhoz való ragaszkodás jelentette a kisebbeknek az érzelmi kapcsolódást. Ahogy nőnek és újra hallják Márton püspökké való avatásának történetét mélyebb üzenetet is képesek megérteni, elgondolkodni.
A hetünket átfogta e hagyomány felelevenítése.
Hétfőn- vegyes csoport lévén a kicsikkel és középsősökkel papírtányérból libákat festettünk.
A nagycsoportosok folytathatták az előző héten megkezdett varrást, ahol természetesen egy liba volt látható. Most varrtak először.
Dalaink, körjátékaink szintén ehhez kapcsolódtak. Meneteltünk egymás után a „ Száz liba egy sorba ” kezdetű dalra és izgalmas volt párt választani a „ Hatan vannak a mi ludaink ” énekünknél.
Kedden, Márton napján már úgy vártuk a gyerekeket, hogy másképpen raktuk az asztalokat a szokásostól, az ablakban dekoráció jelezte, hogy valami készül.
Közösen kentük meg a libazsíros kenyeret, darabolhattak paprikát hozzá, valamint lilahagymával gazdagíthatták az „ünnepi menüt”… Mert ugye „ aki Márton napján libahúst nem eszik, az egész évben éhezik ! ”
Felelevenítettük a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmeket.
Ezt követte az asztalaink közös megterítése, szépen esztétikusan: terítő, tányér, szalvéta.
Az előkészületek után, mindannyian leültek a szőnyegre és meghallgatták meseképekkel illusztrálva, hogyan lett a jószívű katonából püspök.
A történet végén beszéltünk jó cselekedetekről, segítségnyújtásról, amit a gyakoroltunk is: először a kicsiket ültettük az asztalhoz, majd a nagyobbak követték őket.
A zsíros kenyér után egy kis desszert következett. Az egyik kisfiú szülei libás süteménnyel kedveskedtek a csoportnak.
A héten kiemelt figyelmet kapott ez a fajta viselkedésforma- ami a másik megsegítésére, kedveskedésére, szerénységére irányította figyelmüket.
A többi csoport is különböző technikákkal készített libákat, kirándulni mentek családokhoz.
Ezen a héten is sokszínűség mutatkozott meg az óvodánkban – fogalmazott Fehérné Németh Klára óvó néni.
A gyerekek óvodás évei alatt egyre több tartalommal gazdagodik ez a nap. Kezdetben a libákhoz, állatokhoz való ragaszkodás jelentette a kisebbeknek az érzelmi kapcsolódást. Ahogy nőnek és újra hallják Márton püspökké való avatásának történetét mélyebb üzenetet is képesek megérteni, elgondolkodni.
A hetünket átfogta e hagyomány felelevenítése.
Hétfőn- vegyes csoport lévén a kicsikkel és középsősökkel papírtányérból libákat festettünk.
A nagycsoportosok folytathatták az előző héten megkezdett varrást, ahol természetesen egy liba volt látható. Most varrtak először.
Dalaink, körjátékaink szintén ehhez kapcsolódtak. Meneteltünk egymás után a „ Száz liba egy sorba ” kezdetű dalra és izgalmas volt párt választani a „ Hatan vannak a mi ludaink ” énekünknél.
Kedden, Márton napján már úgy vártuk a gyerekeket, hogy másképpen raktuk az asztalokat a szokásostól, az ablakban dekoráció jelezte, hogy valami készül.
Közösen kentük meg a libazsíros kenyeret, darabolhattak paprikát hozzá, valamint lilahagymával gazdagíthatták az „ünnepi menüt”… Mert ugye „ aki Márton napján libahúst nem eszik, az egész évben éhezik ! ”
Felelevenítettük a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmeket.
Ezt követte az asztalaink közös megterítése, szépen esztétikusan: terítő, tányér, szalvéta.
Az előkészületek után, mindannyian leültek a szőnyegre és meghallgatták meseképekkel illusztrálva, hogyan lett a jószívű katonából püspök.
A történet végén beszéltünk jó cselekedetekről, segítségnyújtásról, amit a gyakoroltunk is: először a kicsiket ültettük az asztalhoz, majd a nagyobbak követték őket.
A zsíros kenyér után egy kis desszert következett. Az egyik kisfiú szülei libás süteménnyel kedveskedtek a csoportnak.
A héten kiemelt figyelmet kapott ez a fajta viselkedésforma- ami a másik megsegítésére, kedveskedésére, szerénységére irányította figyelmüket.
A többi csoport is különböző technikákkal készített libákat, kirándulni mentek családokhoz.
Ezen a héten is sokszínűség mutatkozott meg az óvodánkban – fogalmazott Fehérné Németh Klára óvó néni.