Húsvét alkalmából leplezték le a táblát, melynek minden egyes képét egy-egy osztály készítette

„Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében legyenek megszentelve a keresztút állomásainak keresztjei. Akik ezek előtt, Urunk iránti szeretetből imádkoznak, testi-lelki javakat nyerjenek. Ugyanazon Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.” Antal Imre plébános ezekkel a gondolatokkal szentelte meg az Ópusztaszeri Általános Iskolában azokat a stációképeket, amelyeket az iskola diákjai készítettek.

Ünnepi hangulat az ópusztaszeri Általános Iskolában. A zsibongó zsúfolásig megtelt, néhány kisdiákon ünneplőruha, akik pedig hétköznapi viseletben vannak, azok arcán is látszik az izgatottság, és az emelkedett, ünnepi hangulat.

Elsőként a telephely vezetője, Széplaki Ferenc köszöntötte a diákokat, pedagógusokat, majd egy közös ima után Czinkóczi Ida mondott el egy megható költeményt, amely a Megváltó szenvedéseiről szól a Keresztúton, és arról, mit élhetett át Jézus Édesanyja, amikor látta fiát, töviskoszorúval és kereszttel a vállán a szitkozódó, gúnyolódó tömeg előtt végigmenni. Ida előadásában ez a történet talán még szebb volt, az ötödikes kislány minden szeretetét beleszőtte a versbe.


Hasonlóan megható pillanatok következtek ezután. Közös éneklés, és Ági tanár néni gitárkísérete után Széplakiné Dóra Ildikó tanárnő, az iskola Hagyományőrző Szakkörének vezetője leleplezte a zsibongó falán addig még letakart táblát. Ezen az egyes stációképek Jézus szenvedéseit ábrázolják.

„Először megijedtek a feladattól! De amint kirajzolódott, hogy mit is fogunk csinálni, egyre nagyobb kedvvel vetették bele magukat az alkotásba!” Széplakiné Dóra Ildikó az iskola Hagyományőrző Szakkörét vezeti évek óta. Azt mondja, szó szerint alkottak a diákok! És egy picit megtisztelve is érezték magukat. Ilyet ugyanis még soha nem csináltak.

„Az első képet én magam csináltam meg, megmutattam Imre Atyának, és amikor azt láttam az arcán, hogy nagyon tetszik neki a kép, akkor bátran mutattam meg a szakköröseimnek, mi a titka a munkánknak!”

Nehéz leírni, látni kell a képeket! Vékony aranyszínű lemezre dolgozott tanár és diák. Odaillő színes filcre ragasztották a kész képeket. Érdemes ellátogatni az iskolába, nagyon szépek lettek!


„Minden úgy kezdődött, hogy rajzpályázatot hirdettünk!” –Grósz Erika az iskolában hittanra oktatja a diákokat. „Ősszel is volt egy rajzpályázatunk. Akkor Szent Ferencről rajzoltak a gyerekek! Olyan jól sikerültek az akkori pályaművek, hogy nem győztük az okleveleket írni, és persze dicsérő szó is volt bőven! Megérdemelték a tanulók!”

Grósz Erika elmesélte: minden osztály egy-egy stációt kapott feladatául. Pontosabban azt, hogy megrajzolja a történéseket. Ezeket a rajzokat Húsvét után egy független zsűri értékeli majd, ezek után ünnepi helyük lesz a rajzoknak. Természetesen erről is beszámol majd a Kistelekjárás.hu.

„A Keresztút nem csak Jézus útja. A miénk is. Fel kell, ismerjük minden stáció a mi életünkről is szól. És ha felismertük, meg fogjuk érteni, miért vagyunk a világon, és felismerjük majd azokat is, akik életünkön át segítenek bennünket. Ahogyan Jézust sem hagyják el soha azok, akik szeretik őt.” – Imre Atya így köszönt el az ünneplő iskolásoktól, majd hozzátette: „Menjetek békével! Istennek legyen hála!”